A folkMAGazin legfrissebb és készleten lévő korábbi lapszámai egyaránt elérhetők a standunkon!
Pesovár Ernő: Életem és a tánc – Pálfy Gyula életútinterjúja Pesovár Ernővel (Szerkesztette: Felföldi László)
A Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség kiadványa
A könyv a Hungarikum pályázat támogatásával készült, kereskedelmi forgalomba nem kerül, de a XLIV. Országos Táncháztalálkozón a Táncház Egyesület – folkMAGazin standján az előre regisztrálók ingyenesen vehetnek át egy példányt a limitált kötetből. A regisztrációkat várjuk szeretettel az
Ez a különleges kötet lebilincselő olvasmány a néptánc művelőinek és kedvelőinek. A néptánc kutatóinak pedig becses forrásanyag. Végigkövethetjük a nagyszerű tudós, pedagógus, koreográfus gazdag életpályát az interjú idejéig. A beszélgetés során megelevenednek korszakok, intézmények, emberek, tudomány, politika, család.
A Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség kiadványa, Körmend, 2023. 179 oldal.
Szerkesztette: Felföldi László; a szerkesztő munkatársa: Szőkéné Károlyi Annamária; további munkatársak: Pesovárné Jámbor Márta, Pesovár Zsófia, Horváth János
(A könyv a Hungarikum pályázat támogatásával készült, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Az
Táncház 50 – Történetek a táncházmozgalom fél évszázadából
Szerkesztette: Jávorszky Béla Szilárd
2022. május 6-án volt 50 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri könyvklubban megrendezték az első budapesti táncházat. Az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma százezreket vonz világszerte, újabb és újabb generációk fedezik fel, és csak kevesen hagyják el. És bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság, mi több, exportképes magyar termék.
A 208 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált Táncház 50 című kötet – mely formájában és terjedelmében igazodik a szerző korábbi műfajtörténeti műveihez – nem feltétlenül a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Benne a bevezető tanulmány, illetve az első budapesti táncház előzménye és születése mellett alapvetően a táncházmozgalom különböző szakaszában szocializálódott népzenészek, néptáncosok, koreográfusok mesélnek arról, hogy őket miért vonzotta delejként a népi kultúra és azt miként tartják relevánsnak ma is egy urbánus környezetben.
Kiadó: Kossuth Kiadó
ISBN 978-963-544-765-7
Terjedelem: 208 oldal
Ár: 4000 Ft
Kiss Ferenc: Kötelékek – A Vízöntő és a Kolinda históriája, meg egyéb történetek
(Etnofon Kiadó, 2021)
„Hiánypótló – ezzel a klisével illik hatást kelteni egy monográfia kapcsán, de hát mi más lenne a múlt, mint a felejtés tárháza? Pótolható-e a pótolhatatlan? Kicsi Ferkó keservese – hogy a szerzőt egyik, azonos című dalkölteményével iniciáljam – életrajzi naplótöredékek, sztorik gyűjteménye, s a hangvétel korántsem gyászos, sőt!
Mire föl hát a könyvajánló tanítvány drámai felütése? Többféle veszteség érheti ám az emberfiát, így a kézben tartott kiadvány sem a múltba vesző játszótársak, kalandok számbavétele okán oly megrendítő; akarva akaratlanul valami másnak is emléket állít, derekán a legújabb nemzedékek evolúciós átalakulásának.
A Kötelékekben nem egyszer felidézett kilencven éves apám Novák Tata szerint egy olyan jelenben élünk, amilyenre még ő sem emlékszik, s tagadhatatlan, hogy a lét sarokpontjainak tekintetében lényegesen közelebb állok hozzá, mint a fiaimhoz. Mégis, néhány év, és az ő kezükbe kell nyomnom Feri írását; nemcsak, mint kordokumentumot, de mint a szuverenitás túlélő kézikönyvét. És ezért érdemes boncolgatni a múltat! ” – Novák Péter
P. Vas János: „Hej, betyárok!” – Betyárok a népi kultúrában
Vitézi Ének Alapítvány, Budapest, 2012.
P. Vas János könyve mind a népművészettel foglalkozók, mind a szélesebb közönség számára értékes, élvezetes olvasmány. Alapossága, sokrétűsége sok éves kutatói, elemzői munka eredménye. A témában korábban megjelent munkáktól eltérően nemcsak a XIX. századi betyárok történetét dolgozza fel, hanem a betyárvilághoz kapcsolódó képzetek, eszmék kialakulását, ezek létrejöttének motivációját is kutatja a népművészetben. A betyárokról a mai napig jellegzetes idealizáló kép él a képzeletünkben. A betyár eszerint nemes lelkű igazságosztó, a szegényeket mindenkor védelmező hős, akinek bukását mindenkor árulás okozza. Mennyire helytálló ez a kép? Mi az eredete? A betyár milyen alakját érhetjük tetten a népművészetben? A könyv e kérdésekre ad részletes válaszokat, tovább gazdagítva és árnyalva a történeti tudásunkat a betyárvilágról. A könyv emellett – egyedülálló módon – egy több száz nevet tartalmazó „Betyárlajstromot” is közöl.
Henics Tamás: Feketetó / Negreni
Magánkiadás, 2015
A körösfeketetói vásár 1815 óta Erdély, de talán a tágabb geográfiai térség egyik legnagyobb és legjelentősebb vására. Évszázadok óta nyújt teret a legkülönfélébb etnikumok találkozásának, kultúráik, portékáik kicsrélődésének. Talán felesleges hangsúlyozni, milyen jelentősséggel bírt mindig is, és bír a mai napig mindez az egyre több konfliktussal jelentkező világunkban.
Az évek során megszámlálhatatlan fénykép, hangfelvétel, filmtöredék keletkezett a számtalan utazó, vásárlátogató által a négynapos eseményről, ám olyan kiadvány, amely dokumentálja, összefoglalja mindazt, amit ez a sokszínű kavalkád rejt, egyben megmutatja mindazoknak, akik még nem jártak itt, e kavalkád ízeit, pillanatait, arcait, ezidáig nem látott napvilágot.
A szerző arra vállakozott, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt készített fotográfiáin keresztül megpróbálja a szélesebb közönség számára bemutatni a feketetói vásár ezer arcát. A kiadvány három nyelvű (magyar, román, angol), így lehetőséget teremt arra, hogy a feketetói vásáron megfordulók, legyenek azok vásározó helyiek, visszalátogatók vagy éppen csupán odacseppentek, egyaránt részesülhessenek a szerző szándéka szerinti élményben.
Hagyomány - Örökség – Közkultúra
A magyar népművészet helye és jövője a Kárpát-medencében
Henics Tamás: Juhmérés Visában
Jávorszky Béla Szilárd: The Story of Hungarian FOLK
Csak asszony ne volna a világon – Kincs István válogatott novellái 1880–1990
...s ezek a népnyelvből kihalászott csodák még sokkal izgalmasabbak lehetnek a mai olvasó számára, hiszen az elmúlt száz év nem csak a magyar nyelvet, de a társadalmi viszonyokat, s az értékrendeket is többszörösen átformálta. Egészen különleges, hogy mennyi minden megváltozott az elmúlt évszázadnál is hosszabb időben. Ennél csak az különösebb, hogy mennyi minden nem változott meg! (Grozdits Károly)